2009.augusztus 24-�n a Bcs.M�V - Szabadk�gy�s m�rk�z�sen t�rt�nt valami, amit �gy �rzem, mindenk�ppen �rdemes kives�zni.
 T�rt�nt, hogy a 71. percben a vend�gcsapat 20-22 m-r�l szabadr�g�shoz jutott. A szabadr�g�st B�r� Tibor v�gezte el. A kivitelez�s gy�ny�r�en siker�lt: A labda elemi er�vel csap�dott a fels� l�cre, onnan a talajra, vissza a l�cre, majd  innen el�re pattant, amit az eszm�l� hazai kapus kb. f�l�ton az �t�s �s a g�lvonal k�z�tt, arccal saj�t kapuja fel�, embermagass�gban a leveg�ben elkapott. A partjelz� az eset pillanat�ban kb. 8 m�terre �llt az alapvonalt�l, jelezte, hogy a labda teljes terjedelm�vel elhagyta a g�lvonalat. �n magam az asszisztenssel �s a becsap�d�si ponttal k�r�lbel�l egyvonalban a lel�t�n voltam. �gy tal�ltam, hogy nem volt g�l, de azt gondoltam, erre nem mern�m fejemet tenni, mivel legal�bb k�tszer olyan messze voltam, korom �s -2 dioptri�s szem�vegem miatt bizony�ra kev�sb� jobban l�ttam pillanatot, mint a fiatalember. Ne legyen fontos az �n v�lem�nyem! A j�t�kvezet� term�szetesen meg�t�lte a g�lt. Fogadjuk el az �t�letet!
      �m az emberben motoszk�lnak a dolgok! Valami nem stimmel! De vajon mi? Biztos lehetett-e a partjelz� az �t�let�ben? Egy�ltal�n meg lehet-e �t�lni ilyen helyzetet biztosan? Az agyonkamer�zott nagy meccsek felv�telei szerint aligha. A futball-k�zv�lem�ny t�bb mint negyven �v ut�n is felemlegeti VB-d�nt�ben „szerzett” harmadik angol g�lt. Dac�ra a t�v�felv�telnek, ma sem egy�rtelm�, hogy �thaladt-e a labda. Ha egy b�r� nincs sz�z sz�zal�kig meggy�z�dve a v�dlott b�n�ss�g�r�l, ne hozzon IGEN d�nt�st, mert az nagyon rossz hat�ssal van a jogbiztons�gra! Ink�bb fusson a b�n�s, minthogy �rtatlan ember b�nh�dj�n! Ez az elv a bizonytalan kimenetel� d�nt�s eset�n. Ez�rt a sporik d�nt�se ebben az esetben tal�n nem a legb�lcsebb volt, hiszen igencsak felbolydult t�le a dar�zsf�szek a lel�t�n �s a j�t�kt�ren is. Az �t�letet m�gis el kell fogadnunk, nem v�ltoztathat�, bele kell nyugodni, ez pedig a futball egyik alapelve.
      De nekem valami tov�bbra sem stimmel, nem hagy nyugodni, r�gja a dobh�rty�mat. Lehets�ges-e, hogy valaki leugorjon az �t�dik emeleti erk�lyr�l, zuhan�s k�zben meggondolja mag�t, �s beugorjon a harmadik emeleti erk�lyre? A v�lasz: igen, ha elkapja a negyedik emeleti korl�tot, �s onnan belend�ti mag�t a harmadikra. Most tekints�nk el att�l, hogy val�sz�n�leg nem sok ember k�pes a mutatv�nyra, a l�nyeg, hogy a gyorsan mozg� testre kell, hogy hirtelen hasson egy nagyon nagy er�, ami ELEGEND�EN k�pes kimozd�tani azt a p�ly�j�r�l. Lehets�ges-e, hogy a nagy sebess�ggel �rkez� labda, a fels� l�c �l�n gellert kapva lepattan a g�lvonal m�g�, onnan felpattanjon eg�szen a fels� l�cig, hogy azon ism�t megpattanva, a kapun�l magasabb �ves p�ly�n legal�bb h�rom m�tert sz�lljon VISSZIR�NYBA, ahol a szemf�les kapus azt�n elcs�pte? A v�lasz erre is igen! P�ld�ul, ha egy kism�ret� t�gl�t helyez�nk 12 cm-re bel�lre a g�lvonal sz�l�t�l, azzal p�rhuzamosan, akkor lehets�ges, hogy az �l�r�l visszafel� pattanjon ak�r a fels� l�cig is a nagy sebess�g� labda. M�g jobb egy beton j�r�lap a stabilit�s miatt! F�l t�gla nem el�g, mert bizonytalan, hogy melyik t�rgy fog az �tk�z�s ut�n pattanni. Azonban az asszisztensek mind a n�gy f�lid� el�tt (kor�bban az ifi meccsen is ! ) megvizsg�lt�k a kapukat, csak felt�nt volna egy ott hever�, igencsak balesetvesz�lyes t�gla, vagy valami hasonl� objektum.
      Esetleg tal�n a g�lvonal ut�n emelkedett a talaj? Egy kis matematika, meg egy kis fizika seg�ts�g�vel meg�llap�that�, hogy ennek az emelked�nek t�bb mint 10%-osnak (>5 fok) kellett volna lennie. Hogy �rz�keltessem, hogy ez mennyire nagy: az �rt�k az eg�sz p�ly�ra kivet�tve azt jelenten�, hogy a k�t kapu k�z�tt legal�bb 10 m�ternyi szintk�l�nbs�g volna. Hm. Valljuk be magunknak titokban, hogy nem t�l sok olyan p�lya lehet a vil�gon, ahol a g�lvonalt�l a h�l�ig ilyen jelent�sen EMELKEDJEN a talaj! Biztos, ami biztos, leellen�riztem: az omin�zus helyen, ha nem is ennyire, de LEJT a h�l� fel�, ami m�g ink�bb az �rv�nyes g�l ellen sz�l.
      Igen, mondhatja erre valaki, de a lepattan�  labda a g�lvonal m�g�l ha visszap�rd�l, �ll�thatja a labd�t a m�r megismert p�ly�ra. Nos, n�zz�k meg ezt a lehet�s�get is! Roberto Carlos szabadr�g�sainak kezd�sebess�g�re f�nykor�ban 100-120 km/h-t m�rtek. Legy�nk nagyvonal�ak B�r� Tiborhoz, vegy�k a szabadr�g�s�t 90 km/�r�snak! Egy kis ut�nasz�mol�ssal meg�llap�that�, hogy a l�gellen�ll�s miatt a labda sebess�ge sz�lcsendben kb. 55 km/h-val �tk�zik a l�cnek. Onnan m�r seg�ti a gravit�ci�, �s ha a g�lvonal v�gtelen�l sima, fesz�tett betonfel�let lenne, valamint ha egy man� a felpattan� labda el�l elr�ntan� a kaput, akkor az kb. 7m magass�gig emelkedne fel. (M�rmint a labda, a l�gellen�ll�s hat�s�t�l ez�ttal tekints�nk el!). Aki l�tta, hogy a l�cen megpattanva is kb. 3 m-ig feljutott, s�t m�g v�zszintes ir�nyba is elmozdult vagy 3 m�tert, az �rz�sb�l is igazolhatja ezt. �m ez csak akkor lehets�ges, ha a f�ldet �r�s pontja a g�lvonal k�pzeletbeli felez�pontj�t�l a J�T�KT�R FEL� van, k�l�nben a labda a h�l�ba pattanna.  �s a p�rg�s? Amikor a labda a fels� l�c �l�t meg�rinti, sz�ls�s�ges esetben megt�rt�nhet, hogy k�zel az �sszes mozg�si energi�ja (90%) p�rg�ss� alakul �t , r�ad�sul a p�rg�s ir�nya �pp ellent�tes az eddigi mozg�ssal  (L�sd asztaliteniszn�l a nyes�st!). Ahhoz, hogy a vonal m�g� 12 cm-re essen (Ne t�bbre �s ne kevesebbre!), elegend� a mozg�si energia 1%-a (v�zszintes ir�ny), �s a gravit�ci� (hogy az�rt fent ne maradjon). Am�g 0,7 m�sodperc alatt le�r a labda, 14-et fordul, ez alatt elvesz�ti forg�si energi�ja kb. 20%-�t. A 4 cm d�s gyepsz�nyegen vesz�t tov�bbi 30%-ot, ott egy �R�KK� TART� pillanatig meg�ll, �s elkezd visszafel� �s felfel� mozogni. �jabb 30% vesztes�g! ( Ne felejts�k el, a talaj itt a labda visszap�rg�si sz�nd�ka ellen lejt!) Miel�tt megszakadna sz�v�nk a boldogtalan labda miatt, �rjunk j�v� a gravit�ci� �ltal 10% plusz mozg�si energi�t a becsap�d�s pillanat�ban! Na itt most unalmas sz�m�t�sok k�vetkezn�nek, ugorjunk! Azt kaptam eredm�nynek, hogy a fenti esem�nyek hat�s�ra labd�nk 140 cm magasra ugrana, �s a visszapattan�s hely�t�l 50 cm-re, alig a g�lvonal el�tt �rne f�ldet.  H�t ett�l messze van a fels� l�c! Ugyanez a labda, ha azt az ereje telj�ben l�v� Roberto Carlos l�vi, 230 cm tet�pont mellett 80 cm-re j�tt volna ki a g�lvonal m�g�l. M�g ez sem az igazi. Hogy elm�letileg 7 m magasra felemelkedjen, 210 km/�ra sebess�ggel kellett volna megl�ni. Jelen ismereteim szerint erre ember nem k�pes.
      M�g valami! Az �R�KK� TART� pillanatot is kisz�moltam. Eszerint a 90 km/�r�s l�v�sb�l visszap�rg� labda maximum 8 sz�zadm�sodpercig tart�zkodhatott a g�lvonal m�g�tt. Az �szlel�s az ir�nyv�ltoztat�s miatt digit�lis volt ugyan (igen-nem-d�nt�s), de a m�rt�k nem az! 80 miliszekundum alatt kellett helyesen d�nteni 30 m�ter t�vols�gb�l �gy,hogy a l�t�sz�g ir�nya kb. 15 fokkal volt az ide�list�l elfordulva . �zemi k�r�lm�nyek k�z�tt, gyakorlott szem�, �tlagos k�pess�g� dolgoz�kn�l, v�rhat�, kisz�m�that� esem�nyekn�l (pl. felvillan egy piros l�mpa) a standard reakci�id� d�nt�s el�tt 0,26 m�sodperc. RENDK�V�L j� k�pess�g�nek kell lennie annak, aki egy ilyen nem v�rhat� helyzetben, ennek harmadideje alatt biztos lehet a d�nt�s�ben! �ll�t�lag Michael Schumacher d�nt�s el�tti reakci� ideje tizedm�sodperc alatt volt. Ezt �n el is hiszem!