Vésztő – Az ősszel ők vezettek, akkor még egyik csapat se gondolt a bajnoki címre. Az elején jól játszottak. Jól tartották az eredményt, de újabb támadásokra már nem maradt energiájuk. Mi egyre-másra vezettük a támadásokat, ám jól zártak és szerencsénk se volt. Végre a 89. percben megtört a jég: egyenlítettünk. Hatalmas tombolás! Ám a csattanó csak ezután jött: a 91. percben megszereztük a győzelmet jelentő gólt. Végül ez a mérkőzés lett számunkra utólag az év meccse!  Én azt az örömöt kívánom minden jó embernek!

Tavasszal nagyon taktikusan játszottak ellenünk. Átengedték a kezdeményezést, de a védelmet alaposan megerősítették. Hiába birtokoltuk többet a labdát, nagyon jól megszervezték, hogy ne jussunk el a kapuig. Aztán sajnos ők lőttek egy szörnyen „csúnya” gólt, a labda alig akart a kapunkba jutni, de végül bement. Utána nagyon jól koncentráltak, és nem engedtek bennünket helyzethez jutni, ezt nagyon jól csinálták. Összességében megérdemelt győzelem volt mindkettő. Láttam őket még Dobozon. Akkor nem voltak annyira összeszedettek, mint ellenünk, nem is teljesen ugyanaz a csapat játszott. Ki is kaptak, bár 0-3-ról jöttek fel 2-3-ra, összességében azonban megérdemelt volt a hazai győzelem.

Körösladány – Ellenünk a második tavaszi fordulóban (még az ősz végén) láttam őket. Jó csapat volt akkor is, de mi lendületben voltunk. Veszélyesen támadtak, tizenegyest is kihagytak , szép gólt lőttek , de azon a meccsen mi voltunk a jobbak. Ahogy akkoriban más csapatokat is, őket is futómennyiségben vertük meg . Ladány volt az egyetlen csapat, mely a Csányi utcán egynél több gólt lőtt. Utána láttam őket még két tavaszi mérkőzésen. Nagyon meggyőzőek voltak, a védelmük alaposan feljavult, két csatár pedig jóval tudatosabban játszott (össze) . Borzasztóan idegesek voltak, amíg biztossá nem vált a győzelem. Sarkad ellen a második félidőben kiengedtek, pici nagyképűséget véltem felfedezni a játékukban, legalábbis nem hajtottak minden labdáért. Medgyes ellen azonban nem hagytak kétséget, az első perctől az utolsóig futottak, nagyon szép játékot mutattak be, ezzel bebiztosították a harmadik helyüket, és a valószínű feljutást. Minden tiszteletem a dobosé, aki különös hangulatot ad a mérkőzéseiknek.

Tótkomlós – Az ősszel egy hasonlóan fiatal csapat jött hozzánk. Mi a 4. helyen álltunk, ők a nyolcadikon. Ellenük nem jött ki a nagyobb futómennyiség, jól megszervezték a védelmüket, higgadtan, koncentráltan játszottak. Végigtámadtuk a mérkőzést, de nem sikerült gólt lőnünk. Kétségtelen, melléjük szegődött a szerencse, de azt hiszem, azon a meccsen megérdemelten vitték el az egyik pontot.

            Tavasszal aztán egy nálunk jóval motiváltabb csapattal találtuk magunkat szembe. Tulajdonképpen megismétlődött az őszi szituáció ellenkező előjellel. Sokáig reménykedtünk, hogy kihúzzuk döntetlennel, de nekünk nem volt szerencsénk. Ám eszembe sem jut megkérdőjelezni a győzelmük jogosságát! Rengeteget futottak, okosan védekeztek, csatáraik letámadták védőinket, középpályán pedig határozottabbak voltak. Ők tavasszal jobban akarták a győzelmet, mint mi ősszel.

Kétegyháza – Csak a tavaszi meccsünket láttam. A mérkőzés elején egy távoli kapufából lőttek egy gólt, utána okosan, szervezetten védekeztek. Nem kapkodtak, tudatosan játszottak, ahogy egy esélytelen csapatnak egy oroszlánbarlangban játszania kell. Még emberelőnybe is kerültünk, de semmi sem sikerült. Az égiek aztán megkönyörültek rajtunk és megengedték, hogy a 92.percben egyenlítsünk. Ne szépítsük, ez volt a mélypont! Mintha túl biztosra vettük volna a győzelmet! Nagy hiba volt, az edzőnek nem sikerült felrázni a csapatot, a játékosok nem tudták leküzdeni az apró kudarcokat, a helyzeteket nem tudtuk belőni. A szurkolótábor nem ismerte fel, hogy  most kellm segítenie, csendben szemléltük az eseményeket. Akkor, ott döbbentünk rá, hogy még baj lehet. Tanultunk a leckéből, de nagy árat fizettünk érte! És bár mi vagyunk az egyetlen, otthon veretlen csapat, ezt a bajnokságot azt hiszem, hazai pályán vesztettük el.

Medgyesegyháza – Csak a tavaszi meccsünkön voltam. Nem a legjobb összeállításukban álltak ki ellenünk. Rutinosan  a védekezésre összpontosítottak, de számukra nem ez volt az év mérkőzése. Nehezen indult, de végül sima meccs lett, megérdemelten nyertünk.

Füzesgyarmat -  Ősszel nagyon tartottunk tőlük. Alig hittünk a szemünknek, amikor láttuk, gyakorlatilag az egyetlen tartalék játékosuk az ifit végigvédő serdülőkapus, és a csapatban is csupa fiatalkorú lép pályára. Szerencsétlenségükre egy ütközés után súlyosan megsérült az egyik játékosuk (nem történt durvaság), ráadásul a játékvezető érthetetlen okból, vagy tíz percen át nem engedte beállni a tartalékkapust. Nagyon egyoldalú volt a küzdelem. Nem is ejtek több szót erről a meccsről.

            Tavasszal azonban teljes csapattal álltak ki ellenünk. Hihetetlenül motiváltak voltak, úgy küzdöttek, mintha a bennmaradásuk lett volna a tét. Még Komlós sem játszott ellenünk ekkora vehemenciával. Mi tartalékosak voltunk, ezúttal nekünk voltak a kispaddal némi problémánk. Most a mi középpályásunk nem tudta folytatni a játékot. Hiába vezettünk 2-0-ra , egyenlítettek. Ehhez nem vagyunk hozzászokva, ráadásul a leszakadó esőhöz sem tudtunk jól alkalmazkodni. A mérkőzés nagyon izgalmas, az iram nagy, az eredmény igazságos volt. Csak ne a bajnoki címünket döntötte volna el!

Csorvás – Jó csapat, de ellenünk valami miatt nem megy nekik. Ősszel is, tavasszal is jól felkészültünk ellenük, mindkét mérkőzésen jó teljesítményt nyújtott a csapatunk, pechükre. Jó középpályásaikat, csatáraikat sikerült eredményesen kikapcsolni.

Sarkad – Ha a Csorvásnak mi vagyunk, akkor nekünk a Sarkad a mumusunk. Csak Sarkadon láttam őket, jól felkészültek ellenünk. Nekünk estek és nagyon hamar 3-0-ra húztak el. A második félidőre kiegyenlítettebbé vált ugyan a játék, ám egyenlíteni esélyünk sem maradt. Láttam még őket otthon Ladány ellen, ott akkor nekik nem volt esélyük. Még úgy sem, hogy az ellenfelük erősen visszavett a tempóból. Tehette, létszámfölényben, magabiztos vezetés után.

Doboz – Csak tavasszal láttam őket, akkor kétszer is. Ellenünk a Csányi utcán vezetést szereztek. Volt néhány ígéretes , de nem túl veszélyes támadásuk, de a végén csak felülkerekedtünk. Láttam őket Vésztő ellen is. Nagyon lelkesen és jól játszottak. Habár 3-0-ról 3-2-re feljött az ellenfél, mezőnyben teljesen egyenrangúak voltak és teljesen megérdemelten nyertek a későbbi bajnok ellen.

Magyarbánhegyes – Ősszel hatalmas kánikulában jöttek el, cserejátékos nélkül. Veszélyesen kezdtek, de aztán erőnlétileg felőrlődtek. A mérkőzés a hőségriadó miatt 4 negyedből állt.

            Tavasszal már egy szervezettebb csapattal találtuk szembe magunkat. Keményen játszottak, néha túlságosan is. Nem voltunk elég meggyőzőek, még jó hogy nem kaptunk ki.

Újkígyós – Ősszel elég jól tartották magukat ellenünk, jól is játszottak,  de végül megérdemelten nyertünk. Érdekes,hogy a lapok tekintetében  második legsportszerűbb csapat tavasszal ellenünk az átlagnál kicsit durvább játékot mutatott. Volt egy mélypontunk, amikor esélyük volt kiegyenlíteni, de szerencsésen túljutottunk rajta, aztán a végén nyertünk.

Dombegyház – Csak tavasszal láttam őket. Három dolog tűnt fel: még nálunk is alacsonyabbak voltak, ők futottak a legkevesebbet és a játékosok eszköztárában kedvelt volt a sarkazás. Kulturált és sportszerű, többre hivatott csapat.

Békésszentandrás – Csak tavasszal láttam őket, nagyon szép pályájuk van. Kissé paprikás hangulatúra sikeredett a mérkőzés. A hazaiak a hajráig jól állták a sarat, de aztán meg kellett adniuk magukat. Még nem játszottunk  jól, de itt léptünk ki a gödörből. Nagyon értékes győzelem volt.

Gádoros –Nagyon jó pályán a hazaiak 2-2-ig tartották a lépést.  Aztán elfáradtak, kiállították a középhátvédjüket, és megsérült a kapusuk, de nem tudták lecserélni. Megérdemlik a dicséretet, alaposan megnehezítették a dolgunkat. A hősies kapusteljesítmény pedig megmarad emlékezetünkben. Kívánom, jussanak vissza mihamarabb!

Tarhos – Ősszel a vártnál nehezebben győztük le őket, szervezettek voltak. Két büntetőt rúghattunk, ilyen nem volt az egész szezonban. Végül megérdemelten nyertünk, ám ezt ők nehezen viselték. Tavasszal kulturáltan, sportszerűen, és néha tetszetősen játszottak ellenünk. Nagy tisztelettel köszönjük, hogy kiálltak egy iszonyú nehéz év és egy brutális sorozat végén. Az utolsó hét ellenfelük az első nyolcban végzett…

Kösz mindenkinek,ezt az izgalmas évadot!